Ma már egy magáningatlan is szinte elképzelhetetlen riasztó vagy kamerarendszer nélkül. A vállalati létesítményeket és ipari telephelyeket pedig legtöbbször komplett biztonsági rendszer védi. Ezek a rendszerek napokig, hetekig, sőt akár hónapokig sem küldenek riasztást, ami elsőre megnyugtatónak tűnhet.
Csakhogy ilyenkor merül fel egy sokkal fontosabb kérdés: Működik egyáltalán a rendszer?
A modern kommunikátorok nemcsak a riasztási eseményeket továbbítják, hanem saját működésüket is rendszeresen ellenőrzik. Meghatározott időközönként úgynevezett életjelet, vagyis tesztüzenetet küldenek. Ez igazolja, hogy az eszköz és a kommunikációs kapcsolat is megfelelően működik.
Az Alarm Commander megfigyelő rendszer egyik legfontosabb funkciója ennek az életjelnek a figyelése. Bejegyzésünkben megmutatjuk, mi az életjel, miért küldenek rendszeres tesztüzeneteket a kommunikátorok, hogyan dolgozza fel ezeket az Alarm Commander.
Azt is elmagyarázzuk, hogy miért lehet egy elmaradt tesztüzenet legalább akkora figyelmeztetés, mint egy valódi riasztás.
Miért nem elég, ha csak a riasztásokat figyeljük?
Először érdemes tisztázni, hogy ez a kérdés elsősorban a távfelügyelethez kapcsolódó rendszereknél merül fel. Egy hagyományos riasztó helyben ad hangjelzést, míg nagyobb létesítmények védelmében jellemzően távfelügyeleti megoldásokat alkalmaznak.
Egyszerűsítve így néz ki egy riasztási folyamat:
- bekövetkezik egy esemény (például betörés vagy műszaki hiba);
- a riasztó jelzést küld;
- a biztonsági személyzet vagy az üzemeltető megteszi a szükséges intézkedéseket.
A valóság azonban ennél összetettebb. Ahhoz, hogy a riasztás ne csak helyben legyen hallható, hanem távolról is fogadható legyen, szükség van egy kommunikátorra – más néven átjelzőre.
Feladata, hogy a különböző eseményeket – például egy betörésriasztó, tűzjelző vagy beléptető rendszer jelzéseit – továbbítsa a távfelügyelet vagy a tulajdonos felé.
Csakhogy egy jól működő biztonságtechnikai rendszer idejének döntő részében nem történik riasztás. Ettől azonban a kommunikátor még folyamatosan működik, és meghatározott időközönként automatikus tesztüzenetet küld. Ezt nevezzük életjelnek.
Jó hasonlat erre egy autó műszerfala. Nem attól lehetünk nyugodtak, hogy nem világít a motorhiba-jelző, hanem attól, hogy tudjuk: maga a műszerfal is megfelelően működik.
Ez a különbség a riasztás és az életjel között
Sokan úgy gondolják, hogy az életjel is egyfajta riasztási esemény. Valójában egészen más szerepet tölt be. Nem veszélyhelyzetet jelez, hanem azt igazolja, hogy a kommunikátor elérhető, működőképes, és képes kapcsolatot tartani a távfelügyeleti szoftverrel.
Az életjel tehát egy automatikusan küldött tesztüzenet. Arról tájékoztatja a rendszert, hogy az eszköz működik, a kommunikációs kapcsolat rendelkezésre áll, és jelenleg nincs olyan hiba, amely megakadályozná a riasztások továbbítását.
A modern monitoring szoftverek ezeket az üzeneteket elkülönítve kezelik a valódi riasztásoktól, hiszen egészen más céljuk van.
A legnagyobb különbség a riasztás és az életjel között, hogy míg a riasztás váratlanul érkezik, addig az életjel rendszeresen, meghatározott időpontokban. A baj éppen akkor van, ha nem érkezik meg az életjel, és vele együtt a státuszjelentés.
Mi történik, ha nem érkezik meg az életjel?
A távfelügyeleti rendszer egyszerre akár több száz vagy több ezer objektum jelzéseit is felügyelheti. A modern biztonságtechnika egyik legnagyobb előnye éppen az automatizált működés: a rendszer folyamatosan ellenőrzi, hogy minden eszköz a beállított módon kommunikál-e.
Ehhez a monitoring szoftvernek pontosan ismernie kell az egyes kommunikátorok működési paramétereit. Többek között azt, hogy:
- Milyen időközönként kell tesztüzenetnek érkeznie,
- melyik objektumtól várható az életjel,
- melyik kommunikátortól érkezik az adott üzenet.
Ha ezek közül bármelyik eltér a beállított értékektől, a rendszer eseményt generál. Ez még nem feltétlenül jelent meghibásodást, de minden esetben olyan jelzés, amelyet érdemes kivizsgálni.
A problémák természete is eltérő lehet. Előfordulhat kommunikációs hiba, hardverhiba vagy külső körülmény is okozhatja az életjelek késését. A hiba pontos oka határozza meg, hogy elegendő-e a kapcsolat helyreállítása, vagy helyszíni beavatkozásra is szükség van.
Például egy mobilhálózati szolgáltatói hiba vagy átmeneti internetkimaradás önmagában is okozhat késedelmet, míg egy meghibásodott kommunikátor vagy sérült antenna már műszaki javítást igényelhet.
Milyen okai lehetnek az életjelek késésének vagy elmaradásának?
- Áramszünet vagy tápellátási hiba,
- kommunikátor meghibásodása,
- mobilhálózati probléma,
- internetkapcsolat megszakadása,
- antenna vagy jelátviteli hiba,
- szándékos szabotázs,
- teljes eszközhiba.
Hogyan kerül képbe az Alarm Commander?
A távfelügyelet ma már gyakran több száz vagy akár több ezer objektum felügyeletét jelenti. A vállalatok ugyanis egyszerre több telephelyet üzemeltethetnek.
Persze a legtöbben kiszervezik a biztonsági feladatokat erre szakosodott vagyonvédelmi cégeknek. Ezek pedig akár több ezer jelet dolgoznak fel egyetlen nap alatt.
Ilyen mennyiségű esemény manuális követése már nem lenne reális. Ezért van szükség olyan monitoring szoftverre, amely automatikusan fogadja, feldolgozza és rendszerezi az érkező jelzéseket. Az Alarm Commander pontosan ezt a feladatot látja el.
A távfelügyeleti szoftver különböző verziói eltérő számú objektum megfigyelésére képesek. A Lite verzió legfeljebb 100, a Base változat pedig 250 objektum jelzéseit fogadja, és pillanatok alatt fel is dolgozza azokat.
Az Alarm Commander egyik legnagyobb előnye, hogy nemcsak a riasztásokat jeleníti meg, hanem külön kezeli az életjeleket és azok elmaradását is. Így az operátor azonnal látja, ha egy kommunikátor nem a várakozásoknak megfelelően működik.
Mit tud az Alarm Commander?
- Fogadja a tesztüzeneteket,
- figyeli az életjelek ütemezését,
- automatikusan érzékeli a hiányzó életjeleket,
- naplózza az eseményeket,
- áttekinthető módon jeleníti meg az operátor számára az információkat.
Az Alarm Commander tehát kiegészíti a riasztási láncot, de ezzel megkönnyíti az operátorok munkáját.
Röviden így mutatható be a folyamat:
- A kommunikátor meghatározott időközönként tesztüzenetet küld.
- Az üzenetet egy digitális vevő fogadja.
- A digitális vevő továbbítja az adatokat az Alarm Commander felé.
- A szoftver ellenőrzi, hogy az életjel a megfelelő időben érkezett-e meg.
- Ha az életjel hiányzik vagy késik, eseményt generál az operátor számára.
- Az operátor a jelzés alapján megkezdheti a hiba kivizsgálását vagy a szükséges intézkedéseket.
Alarm Commander: a biztonság nemcsak a riasztásokon múlik
Vannak, akik még mindig azt gondolják, hogy a biztonságtechnika hatékonyságát az méri, hogy mennyire hangos a riasztó. A modern rendszerek valójában abban különböznek a hagyományos megoldásoktól, hogy magasabb szintű biztonságot teremtenek.
A távfelügyelet ezért nem csupán a riasztási eseményeket figyeli. Ugyanilyen fontos feladata annak ellenőrzése is, hogy a kommunikáció zavartalanul működik-e az objektum és a felügyeleti központ között.
Az Alarm Commander ezt a folyamatot automatizálja: figyeli a beérkező tesztüzeneteket, és jelzi azok elmaradását. Így támogatja az operátorokat abban, hogy felismerjék a hibákat, még mielőtt veszélybe kerülne a rendszer.
Az ASC Global Alarm Commander távfelügyeleti szoftvere így nemcsak a riasztások kezelésében nyújt segítséget, hanem abban is, hogy a teljes felügyeleti lánc folyamatosan ellenőrizhető és megbízható maradjon.